Barangolás a múltban.

Részlet Martin Gábor 1984-ben kiadott Békéscsaba c. könyvéből.

 

 

 

 

Vasúti közlekedés és szállítás

A város általános közlekedési helyzetén belül a vasúti közlekedés adottságai és feltételei a legjelentősebbek. Nemzetközi vasúti fővonal halad itt keresztül Lőkösháza-Bukarest, illetve Budapesten keresztül Prága és Bécs irányába. Az előbbi leágazó vonalak közvetlen kapcsolatot teremtenek Gyula–Kötegyán–Salonta (Nagyszalonta), valamint Szeged felé. A városból kiágazó vonalakon három irányban gyorsvonatok is közlekednek.

Az ország gazdasági életének centralizáltsága a vasúti közlekedésben is megmutatkozik. Békéscsabáról a főváros gyorsvonattal hamarabb elérhető,, mint a fele olyan távolságra fekvő Szeged, mellyel az összeköttetés korszerűtlen pályán zajlik – csupán személyvonatokon. Még ennél is kedvezőtlenebb Debrecen, vagy a hasonló távolságra fekvő Kecskemét elérhetősége, de nagy kerülővel és időkieséssel érhető el például a megyében fekvő Szeghalom, vagy az alig 25-km-re lévő Kondoros is. Körösnagyharsányba pedig több, mint hat óráig tart az utazás (66. ábra.) Ezek, és az ezekhez hasonló helyzetben lévő települések irányába mininkább a közúti személyszállítás, az autóbuszközlekedés kerül előtérbe.

Békéscsabán eladott vasúti jegyek száma hosszabb időszak átlagában emelkedett valamelyest, az egy laksora számított utazások száma viszont éppen ellentétes tendenciát mutat (116. táblázat). A városban áthaladó vasútvonalaknak nagy szerepe van a növekvő nemzetközi idegenforgalom lebonyolításában. Csupán a Békéscsabán megváltott nemzetközi menetjegyek száma az utóbbi négy évben mintegy hat és fészeresére növekedett.

Békéscsaba nagy volumenű teherforgalmat bonyolít le hazánk más területeivel s számos külföldi országgal is. Mind az elszállított, mind a fogadott áru mennyisége növekedett az elmúlt másfél évtized folyamán (117. táblázat). Csökkenés tapasztalható viszont a szállított darabáru esetében. Különösen szembetűnő a visszaesés 1970 után, ami a darabáru-szállítás nem eléggé tökéletes átszervezésének eredménye.

A szállított árumennyiség összetétele tükrözi a városnak és környezetének gazda-

sági jellegét, népgazdaságunkban betöltött szerepét. A fogadott áruk zöme olyan ipari, elsősorban építőipari alapanyag (vas, acéláruk, kő, kavics, mész, cement, fa stb.), az elszállítottaké pedig a tégla, cserép, mezőgazdasági, élelmiszeripari produktumok, melyek vasúton történő szállítása a nagy mennyiség és a jelentős távolságok miatt előnyösebb a közúti fuvarozásnál.

A Békéscsabán vasútra rakott áruk szállításának irányait mutatja a 67. ábra. A szállított két fő irány: Békéscsaba – Budapest és Békéscsaba – Szeged, de a célterületek szinte az egész országot befedik. A belföldre fuvarozott áruk döntő többségét a tégla és a cserép teszi ki, de jelentős a szállításban –főleg az ipari területekre- a mezőgazdasági termékeink részesedése is.

Az 1974-ben szállított áru 32%-a külföldi országokba irányult. Az érdekelt 18 ország közül sorrendben a Szovjetunió, Jugoszlávia, Csehszlovákia, az NDK, az NSZK, Ausztria, és Románia vezet az áru mennyisége alapján (68. ábra). Az összetételt tekintve a hűtött- és konzerváruk, a kenyérgabona a jellemző árufelesleg. Jugoszlávia pedig vasúton szinte kizárólag téglaipari termékeket importál a városból.

 

Forrás: Martin Gábor: Békéscsaba

Hozzászólások

Hozzászólás