A szegvári augusztus húsz

Az évente megrendezésre kerülő szegvári falunap egyik eseménye a Szegvári Kendergyári Vasút Kisvasúti napja, amely sok érdeklődőt vonzott magához.
A vonatok körülbelül 45 perc alatt teszik meg a kört, ami kint a pusztában (szerencsére) többnek tűnik. A három személykocsiból álló szerelvények szinte folyamatosan közlekedtek, így nem volt fennakadás és nem kellett sokat várakozni a következő járatra.

A fotók itt találhatóak!

 

A szegvári kendergyár története.

————————————–

Wikipedia cikk (részlet):

“A Szegvári Gazdasági Vasút

A vasúthálózat hatósági bejárását 1949. szeptember 12-én tartották. A vasút megkapta az üzemengedélyt. Vonalainak hossza a hálózat legnagyobb kiterjedésekor elérte a 40 kilométert szárnyvonalakkal és iparvágányokkal együtt. A legkisebb ívsugár 40 méter, a legnagyobb emelkedő 8 ezrelékes volt. A pálya 7 és 9,3 kg/m sínekből állt építésekor, később kerültek bele nehezebb 10,9 13,75 és 23,6 kg/m-es sínek. A keresztaljak talpfák, ritkábban vasaljak voltak. Későbbi felújításokkor megjelentek betonaljak is. A 7 kg/m súlyú vágányokon 12 km/h volt, a 23,6 kg/m súlyúakon nagyobb sebességgel lehetett haladni.[1] Az engedélyezett tengelyterhelés 7 kg-os síneken 1,8 tonna, 23,6 kg-os síneken 12 tonna volt.

1954-ben Szegvár állomást átépítette a MÁV, a kisvasút kendergyári iparvágánya ezután már nem aluljárón, hanem szintben keresztezte a nagyvasutat. A kendergyárat eredetileg C-50 mozdonyokkal szolgálták ki, de később tűzveszély miatt kitiltották őket. A kendergyár szamárvontatással oldotta meg a szállítást saját belső hálózatán. (A kendergyár belső hálózata 1963-ban épült a gazdasági vasúttól függetlenül, viszont volt vágánykapcsolata a GV-vel.) 1955-ben a gazdasági vasutak igazgatósága a ördöngös majori vonalrészt, a kláramajori hálózatot valamint a derekegyházi magtárhoz és malomhoz vezető vonalakat a Kláramajori Állami Gazdaságnak adta. Ezeken a vonalrészeken az állami gazdaság szállított saját lórékkal, a gazdasági vasúttól függetlenül. 1960. március 31-én megszűnt a Gazdasági Vasutak Igazgatósága, a vonalakat – így a szegvári hálózatot is – a MÁV vette át MÁV Gazdasági Vasutak néven. 1962-ben a vásárhelyi útnál 200 méter hosszan nyomvonalkorrekciót tartottak, hogy kiiktassanak két ívet.

A vasútnak 1968-ban 20 alkalmazottja volt.

Az 1950-60-as években több terv született a vasút fejlesztésére.

A vasúthálózat összekötése Árpádhalom falutól kiindulva az Alföldi Kisvasút rákóczitelepi végállomásával. Így a Szegvári GV kapcsolatba került volna a Békés megyét behálózó hatalmas kisvasúti hálózattal.
A félbehagyott Szentes–Derekegyház vonal megépítése jelentősen növelte volna a személy- és teherforgalmat.
A kisvasút bevezetése Fábiánsebestyén állomásra a nagyvasút vonalán fonódott vágányként. Így egy harmadik sín lefektetésével normál- és keskeny nyomközű közlekedésre egyaránt alkalmas lett volna a Fábiánsebestyén–Árpádhalom vasútvonal.
Személyforgalom beindítása a teljes hálózaton.
Bár mindegyik terv reális volt, mégsem valósultak meg.”

 

Hozzászólások

Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

RSS
YouTube
Instagram